Mászónapló 1 - Bad Eisenkappel

Ausztriában az Alpok első kaptatóit legyőzve megérkeztünk az első ígéretes mászóhelyhez, amit a 27crags-en találtunk. Sötétedéskor értünk a hegyi turistafaluba, ahol a hangulat meglehetősen szezon utáni jelleget öltött. A falu előtt észrevettünk egy Klettersteig feliratot, így itt táboroztunk le a hozzá tartozó parkolóban, de reggel kiderült, hogy itt csak viaferrata és egy mókás nordic walking pálya található.
Reggeli után felautóztunk a sziklához, ami öt szektorból áll, és két parkolóhely is ki van alakítva az alpesi domboldalban, ahonnét illusztris kilátás tárult elénk a furgon hátuljából. Egy helyi bácsi rögtön figyelmeztetett minket, hogy amennyiben kempingezési szándékaink is vannak, azt be kell jelenteni. Miután megnyugtattuk, hogy csak mászni jöttünk, megkezdtük a fal meghódítását. A mászóhely hihetetlenül jól kiépített, osztrák módra nittelt fallal, van éjszakai világítás, és állítható dőlésű műanyag napozóágyak is! Szemét természetesen nem volt egy eldobott kávéspoharat leszámítva, de ezt is összeszedtük, egyrészt hogy ne gondolja senki, hogy "na, a magyarok", másrészt ezzel is gyűjtvén a karmapontokat.
Egy helyes reibungos részen kezdtünk, és mivel Szilvi most mászott negyedik alkalommal sziklán, a IV-V körüli utak mindkettőnk számára kitűnő bemelegítésnek bizonyultak. Gyakoroltuk a felső biztosítást, ami mindkettőnknek motiváló volt. A könnyebb utak felett erősen áthajló folytatás is volt, ami csak a tapasztalt mászók számára ajánlott, bár a telepített köztesek sok helyen segítséget nyújthatnak.

A szomszédos fal egy ementáli sajt benyomását keltette, még sosem másztam ilyen lyukacsos sziklát, és itt nagy, 30..50 cm átmérőjű bemélyedésekre gondolok. A Suzi, keine Arsch (6a) végre feljuttatott a kb. 20 m magas fal legtetejére, ahonnét a ragyogó napsütésben látni lehetett a környező hegycsúcsokat.

Az Eisenkappel viszonylag fiatal mászóhely, így nem csodálkoznék, ha egyre többen keresnék fel a magyar mászók közül is.